Gyermekem állapota egyre aggasztóbbá vált, és én kétségbeesetten kerestem a segítséget. Orvostól orvosig jártunk, szakértőtől szakértőig utaztunk, de mindenhol csak találgatások és sikertelen próbálkozások vártak ránk. Minden újabb kezelés után nem javulást, hanem további romlást tapasztaltunk, és lassan kezdtem elveszíteni a reményt.

„Csak azt láttam, hogy nincs megoldás” – ez a gondolat kísértett éjszakákon át, miközben tehetetlenül figyeltem, hogyan küzd a gyermekem.

Akkor egy kedves ismerősöm tett egy javaslatot, ami először idegennek, sőt, hihetetlennek tűnt számomra. Reiki kezelést ajánlott. Én, aki mindig csak abban hittem, amit megfoghattam vagy szabad szemmel láthattam, vonakodva, de elindultam ezen az ismeretlen úton.

„Mit veszíthetek?” – gondoltam. Talán az időmet vagy a pénzemet, de amikor a gyermekedről van szó, ezek jelentéktelenné válnak. A szeretet és az aggodalom erősebb volt a kételyeimnél.

És akkor megtörtént, amit már nem mertem remélni: gyermekem állapota lassan, de biztosan javulni kezdett. Az energia, ami átáramlott a kezelések során, nem csak az ő testét-lelkét harmonizálta, hanem az én szívemet is megnyitotta.

„Neked is meg kell tanulnod” – hangzott a bátorítás, és én, aki korábban szkeptikus voltam, most lelkesen vetettem bele magam a tanulásba. Hálával tartozom Nagy Jánosnak, (www.reikitanfolyam.hu)  aki megmutatta nekem ezt a csodás utat és azóta is támogat mindenben. Ahogy egyre mélyebbre merültem a reiki világában, nem csak a gyermekemen tudtam segíteni, hanem felfedeztem, hogy másoknak is támogatást nyújthatok.

A mai napig hálával gondolok arra a nehéz időszakra, amely végül erre a csodálatos útra vezetett. A fájdalom és kétségbeesés helyét átvette a hála és a belső béke. Nem csak csodás harmonizáló technikákkal gazdagodtam, hanem értékes barátságokkal és egy olyan közösséggel, amely támogat és inspirál.

Ez az én utam a fény felé – egy út, amelyen most már másokat is kísérhetek.

Áldás!